A szteptánc - angolul Tap - eredete vitatott. Az amerikai szerzők véleménye szerint egyfelől az ír Jig-ből származik, vagy az észak-angol Clog Dance-ből (facipős tánc), ugyanakkor a tánc alaplépéseit már a múlt században leírták a szudáni Kopogós táncokban és ennek hatása az Amerikában élő fekete rabszolgák táncaiban is bizonyítható. Ők a testüket használták ritmushangszernek; ebből fejlődött ki a Juba nevű tánc is. Az afrikai szó (Giouba) egyébként "féktelen állapot" -ot jelent, ezzel a táncal közvetlen útja nyílt a táncosnak az istenekhez. A szteptánc virágkorát a harmincas években élte. Szteppelés közben a test válik ritmushangszerré, a táncos úgy használja a lábait, mint a dobos a dobverőket. A cipő koppanásait az orrára és a sarkára szerelt fémlapok (korábban a cipő fa rátétekkel volt elkészítve) erősítik fel. A fekete táncosok kezdték el táncolni mai formájában, amit aztán később Hollywood "adoptált" a musicalek világába. Első képviselői között Bill 'Bojangles' Robinson, John Bubbles említendőek. A későbbi nagy nevek mind az őáltaluk kitaposott utat követik, úgy mint Bill Bailey, Little Buck, Jimmy Slyde, Sandman Sims, Bunny Briggs, a Condos Brothers, és sokan mások. Az eredeti stílus főleg a láb elülső részén lévő "vasakra" (toe) teszi a hangsúlyt, később ez kiegészült a sarok (heel) gyakoribb használatával is, a Nicholas Brothers néven futó testvérpár pedig rengeteg akrobatikus elemmel gazdagította e táncot, sokszor egészen extrém figurákkal. A fehérbőrű táncosok azután már ebből a mozgásanyagból merítettek, akik között olyan neveket találhatunk, mint Fred Astaire, Ginger Rogers, Gene Kelly, Eleanor Powell és még sokan mások. A stílus az ötvenes évek végén leépülni látszott, a musicalek csillaga leáldozóban volt. Azonban szerencsére nem tűnt el a süllyesztőben ez a tánc, és a nyolcvanas években visszatért a köztudatba, főleg Gregory Hines filmjeinek köszönhetően (Tap, Cotton Club). Jelenlegi leghíresebb képviselője egy ugyancsak színesbőrű fiatalember, aki még a harmincat sem töltötte be, de mégis mindenki sztárként ünnepli. Az ő neve Savion Glover, és már a fentebb említett Tap (nálunk az HBO-n ment) című filmben tűnt fel először, mindössze 13 évesen. Táncolt a Black&Blue-ban is, maga koreogafálta a Bring in 'da Funk, Bring in 'da Noise c. broadway darabot, amely szteptáncot a mai zenével ötvözi, valamint tavaly jelent meg a Bamboozled c. film is, ami szintén a showbiznisz világába vezet el minket.